Taeyong Pov.:
Kelletlenül nyitom ki a szememet reggel, majd csukom is be rögtön, az erős fény hatására. Soha többet nem engedek Johnnynak, ha a suli első napja előtt inni szeretne, határozom el magamban, de aztán el is vigyorodom, úgy sem fogom betartani. Végül felülök és lassan kimászom az ágyból, hogy körbejárjam a lakást és láthassam kit hol ért az álom. Johnnyra és Taeilre a vendékszobában találok rá, ahogy egymás mellett alszanak az ágy két szélére csúszva, nehogy egymáshoz érjenek. Ha nem ismerném az alfát és a bétát, azt hinném van köztük valami, bár amennyire körül rajongják őket a lányok, erre nem sok esélyt látok.
- Srácok felkelni! – Mondom hangosan, mire Taeil sikeresen leesik az ágyról, amit a másik alfa egy hangos kacajjal nyugtáz, majd feltápászkodva segíti fel a társunkat a padlóról.
- Nem vicces Seo – morogja a béta, majd kisétál a szobából. Én csak meglepetten nézek utána, majd Johnny felé fordítom a tekintetem, aki csak megrázza a fejét.
- Megyek felkeltem a többieket – mondja, majd ő is kisétál a szobából.
- Hát rendben – mondom, inkább már csak magamnak, majd vállat vonva sétálok vissza a szobámba, hogy neki kezdjek a készülődésnek. Épp a ruháimat veszem fel, ami egy fekete farmer, egy fehér póló és egy laza piros ingből áll, mikor belép az ajtón Jaehyun, a legjobb barátom és egyben jobb kezem.
- Ilyet többet ne csináljunk – mondja elterülve az éppen elrendezett ágyamon. – Hogy fogom bírni ezt a napot?
- Ha nem emeled fel a segged a frissen rendberakott ágyamról, nem kell sokáig ezen agyalnod – morgom, mire nyelvet ölt rám, de legalább felül.
- Muszáj ma bemennünk, mi?
- Igen, szóval szedd össze magad, meg a többieket is.
- Igenis főnök! – pattan fel, majd röhögve hagyja el a szobámat. Mire elkészülök a falka többi tagja is indulásra készen vár a nappaliban.
- Ahogy látom mehetünk – mondom, mire bólintanak. Mivel nem lakom messze az iskolától gyalog indulunk útnak, az út nagyjából olyan, mint lenni szokott, azzal a különbséggel, Taeil most elöl sétál Ten és a barátnője, Emma mellet, míg Johnny a csapat mögött kullog. Mély levegőt véve állok meg és várom be a másik alfát.
- Van valami, amiről nem tudok? – Kérdezem, állammal a béta felé bökve.
- Nem tudom mire gondolsz – feleli a földet nézve.
- Ugyan már Johnny, nem vagyok vak. Ti szinte mindig együtt lógtok, nagyon közel álltok egymáshoz. Mi változott most? Történt valami az éjszaka, ami…?
- Nem, nem történt az éjjel semmi – mondja, még mindig lehajtott fejjel. – Mi csak…
- Csak? – Kérdezek rá, mire vesz egy mély levegőt, majd rám pillant.
- Csak, hagyjuk most ezt hyung – mondja, majd Yuta mellé sétál, hogy ne kérdezhessek többet. Ah, ez a falka egyszer még az őrületbe kerget majd, gondolom, majd mély levegőt véve engedem el a dolgot, amint belépek az iskola kapuján.
- Tea, ott vannak Jaeminék – mutat egy kisebb csoport felé Jaehyun, amint belépünk az iskolaudvarba.
- Remek, beszéljünk velük – mondom meg is indulva felé.
- Szisztok – köszönnek, amint odaérünk.
- Heló. Gondolkoztatok az ajánlatomon?
- Igen és nagyon örülünk, hogy beveszel minket a falkádba, annak ellenére, hogy még mind a ketten „zéták” vagyunk.
- Az nem lényeg. Ismerlek titeket és tudom akármivé is váljatok, megálljátok a helyeteket – mondom, mire bólogatni kezdenek.
Végül fél órával iskolakezdés előtt összeállt az egész falka, név szerint, Jaehyun, Yuta, Taeil, Johnny, Jeno és az újoncok, Jaemin és Renjun.
- Téged még mindig nem győztünk meg? – Fordul Johnny Ten felé.
- Már megmondtam, segítek, amiben kell, de nem akarom elsietni a döntést, pláne, hogy még nem tudni mi lesz Emmából – mondja, mire mi csak bólintunk, majd hozzáteszem, hogy az ajánlat még mindig vonatkozik a barátnőjére is.
- Ideje bemennünk – szólalok fel, majd az elsőévesek felé fordulok. – Tudjátok hol vannak a termeitek?
- Igen, Jeno tudja – felel Renjun, mire bólintok.
- Akkor befelé!
Lassan sétálunk az iskola folyósóján, végig az épületen egyenesen a sportcsarnokig, ahol óránk lesz.
- Gyilkos, rögtön az első nap, első órájába tesit betenni – nyafog Yuta, mire csak megforgatom a fejem és már épp válaszolnék, mikor egy omega lány lép mellém.
- Taeyong oppa, beszélhetnénk? – Kérdezi, mire elhúzom a számat.
- Persze – felelem, majd kisétálok a teremből, hogy nyugodtabb körülmények között beszélgessünk.
- Em-emlékszel még arra, ami-amiről még a nyár előtt beszéltünk? – Kérdezi dadogva a lány.
- Igen.
- És?
- Nézd Sunhee, azt hiszem már akkor is megmondtam, hogy nem szeretnék tőled semmit, illetve a falka is meg van nélküled.
- De Taeyong oppa, kell melléd egy omega – vinnyogja.
- Az lehet, de az nem te leszel – mondom, majd sarkon fordulok és ott hagyom. Idegesen sétálok a folyósókon, nem is figyelve, hogy éppen a rossz irányba megyek, mikor az egyik sarkon nekem sétál valaki.
- Bocsánat – morogja, fel sem nézve és már menne is tovább, de elkapom a karját.
- Illik felnézni arra, akivel beszélsz – mondom még mindig a kezét fogva, mire rám emeli a pillantását és egy pillanatra elveszek a csokoládébarna íriszek, meleg tekintetében.
- Bocsánat – ismétli el, majd elkapja rólam a pillantását, de én nem állom meg, hogy végig ne pillantsak rajta. Törékeny, de szép teste van és akaratlanul is az villan az agyamba, milyen lehet a látvány ruha nélkül. Végül elengedem a srác kezét.
- Hmm, máris jobb – mondom, majd sarkon fordulva távozom, azzal a gondolattal a fejemben, hogy ki kell derítenem a kicsi omega nevét!
Végül öt perc késéssel érek be az órára, amit ugyan a tanár egy szúrós pillantással díjaz, de nem szól semmit.
- Hol voltál? – Kérdezi Jae, amint mellé lépek.
- Találkoztam egy omegával.
- Azt láttam – forgatja meg a szemeit.
- Nem arról a tyúkról beszélek – felelem, mire felvonja a szemöldökét. – Egy sokkal érdekesebb omegával futottam össze.
- És ki ő?
- Azt még nem tudom, de ki fogom deríteni – mondom, megnyalva az ajkaimat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése